Az egyenes vonalaktól megbetegszik az ember – hangoztatta Friedensreich Hundertwasser (1928-2000), az egyik legeredetibb és legvitatottabb osztrák építész, festő és filozófus.
Zsidó édesanyja egyedül nevelte a gyermeket, akinek gyakran mondogatta: „Maradj névtelen, ha békében akarsz élni”. Hát ezt a kérést nem igazán sikerült a „festő-királynak” betartania: például 1967-ben meztelenül megtartott beszédével sem maradt a háttérben. Híre egyre nagyobb lett, amelyhez hozzájárult, hogy festményeit mind az öt világrészen bemutatták.
Prófétai jóslatai, harcos elkötelezettsége az esőerdőkért, a természetvédelemért, küldetéstudata, az ökológiai egyensúlyért kardoskodó beszédei, számtalan happeningje, környezetvédelmi plakátjai mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy világhírű lett.
Az építészet orvosaként munkálkodott. A természet harmóniájáról, a színek szépségéről és az örömről szólnak dekoratív, expresszív alkotásai. Organikus építményeiben arra törekedett, hogy az emberek jól érezzék magukat, és boldogok legyenek. Növények nőnek a házak tetején, az erkélyeken, kerek vagy ferde ablakok, hullámzó falak, egyenetlen padozat, medencék, csempék, kerámiák és rengeteg vidám szín! Tervezett szinte mindent: álom-házat, szállodát, szemétégető mesebeli „kastélyt”, kórházat, templomot, fürdőt, kiránduló hajót, WC-t, órát, szökőkutat, plakátokat, bélyegeket…
Látnoki, labirintusszerű csigaformája, mely az élet vonalának is felfogható, sajátos képi szimbólumává vált.1949-ben egy fillér nélkül érkezett Párizsba, és hamarosan egy gazdag mecénás segítségével lehetővé vált, hogy elképzelt vágyai szerint élhessen. Az egész világot bejárta. Az év egy részét Új-Zélandon töltötte, de Ausztriában, Franciaországban és Velencében is volt saját lakása. A karizmatikus festő külső megjelenésében is feltűnő jelenség volt. Felemás zokniban, bohókás sapkában humuszvécéjén üldögélve eredeti gondolatokat osztott meg hallgatóságával, mint például: az embernek három bőre van, a saját természetes bőre, a ruházata és a háza. És az embernek joga van, hogy saját háza homlokzatát a saját elképzelése szerint alakítsa ki. Máshol így ír:
„Néhányan azt állítják, hogy a házak falakból állnak, szerintem ablakokból.”
Hundertwasser nem használt festőállványt, képeit a sima földön készítette. A világot felülről szemlélte, mint a madár. Festményein nincs perspektíva, legtöbbször felülnézeti ábrázolást alkalmazott.
Az egyik legszebb képének címe: „Esőcsepp hullik a városra” (1955). Érzelemmel telített, lüktető, színes álom-világot jelenítenek meg művei.
Hundertwasser az első festő, akinek a rajzait japán mesterek fába metszették.
„Csak a szépségben találhatjuk meg a harmóniát”.
(Hundertwasser)
Szolláth Katlin
2022 . okt. 25.
Egy művészellátó bolt kért meg, hogy nagyon röviden írjak a honlapjukra egy-egy festőről. Minden hónapban másik művész került fel a honlapra egy éven keresztül. Nem volt könnyű a feladat, mert csak pár mondatot írhattam az alkotókról. Megpróbáltam, így sikerült.