„A világzene történetének egyik leghosszabb dallamtémája – akár harmincnégy ütem – kitartó, lankadatlan, kitartóan ismétlődő, szívósan kitartó…” – olvasható Ravel Bolerójáról.
Szolláth Katalin. Nagyszerű és sokoldalú művészettörténet tanárnőm a gimnáziumból. Olyan katartikus személy, aki lényével, művészetével felkavaró, de ezzel párhuzamosan feszültségoldó és megtisztító mély hatást tud gyakorolni. Láthatjuk ezt állandóan meg-megújuló alkotásaiban, amelyek felkavarnak, ugyanakkor meg is nyugtatnak. Ilyen Kati művészete és lénye is. Ez számomra műveinek lényege, amelyet autentikus, leegyszerűsített forma- és színvilágával ér el.
Több mint 30 éves kapcsolatunkban is mindig így működött. Lénye mindig képes valami felkavarót, valami hirtelen, a megszokottól eltérőt adni, de abban a pillanatban meg is nyugtat. Azt hiszem – mi több-, ma már tudom, hogy az ő biztatásának és belém vetett hitének köszönhetem azt a szakmai utat, amelyen járok. Harminc- egynéhány éve egy «kisvárosi» nagy gimnázium tanrendjében nem élvezett prioritást a művészet oktatása. Kati azonban- felfedező élharcosként – teljes szívvel hitt abban, hogy a művészet és annak tisztelete az életünk egyik legfontosabb része kell hogy legyen. Minden órán égett benne a beteljesülés és kiteljesedés vágya a katartikus hatás elérésére. A művészet szeretetére és tiszteletére, az alkotásra, a magunk kifejezésére nevelt bennünket. Igen, ez is így működött és működik Katinál, nem véletlen, hogy Ravel Bolerója az egyik kedvenc műve, amelyet velünk is meghallgattatott teljes hangerővel: felkavar, de abban a pillanatban meg is nyugtat.
Somodi Henrietta
művészettörténész, kurátor – Basel
2022. január