Paul Klee (1879-1940), svájci festőművész már tízéves korában a berni zenekar tagjaként hegedült. Később egy vonósnégyesben Bach és Mozart műveit játszotta bravúrosan. (Szülei zenészek voltak.) Fiatalon kezdett el festeni is, de mivel igen szerény körülmények között éltek, akvarellel dolgozott. Képzőművészeti formáit is a zene és a matematika tisztaságával alkotta meg.
„Még ha nem is mondtad volna, hogy hegedül, akkor is azt mondtam volna, hogy rajzai sokszor zenei átiratok” – írta Klee-ről Rainer Maria Rilke 1921-ben.
Feleségével, aki zongoraművész volt gyakran játszottak együtt. Klee egész életében Bach és Mozart zenéjéért rajongott. Nem kedvelte a „modernebb” zeneműveket. Ez azért is különös, mert a XX. század egyik legmerészebb, újító szellemiségű művészéről beszélünk, aki mintha hangjegyekben „írta” volna kompozícióit.
1914-ben Tuniszba utazott, ahol a fény, a színek izzó ereje szinte elvarázsolta.
„A szín és én egyek vagyunk” – jelentette ki, mikor hazatért. A színek megszállottja lett.
Paul Klee a művészi alkotást mágikus tapasztalathoz hasonlította. Nem szeretett modell után dolgozni. „… A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem inkább láthatóvá tesz” – mondotta növendékeinek a Bauhaus tanáraként, ahol tíz évig oktatott (1921-1931). A láthatón túli, különleges érzékenységű, fantáziadús világot alkotott. Gyakran ötvözi rajzain az elképzelt ember és állatfigurákat. Játékosan vidám, látszólag nyugalmat sugalló műveiben belső dinamika rejlik. A tárgyi formákat a végsőkig leegyszerűsítette. Klee művészetének kifejező világában az archaikus és a természeti népek ornamentális formáit, a népművészetet és a gyermekrajzok fantáziagazdagságát egyaránt átélhetjük. Mitikus, álmodozó képeiben, hol ősi írásjegyeket, hol hímzésmintákat, hol a kínai filozófia szimbólumait véljük felfedezni. A napkorong és a holdkorong fontos és visszatérő szereplője műveinek.
Munkái általában kisméretűek. Kedvelte a különböző eszközök és anyagok egy képen belüli alkalmazását (akvarell, pasztell, textil, újságpapír, olajfesték stb.). A restaurátorok rémálma, ha Klee képeivel kell foglalkozniuk.
Paul Klee oeuvre-je igen gazdag, mintegy tízezer darabból áll. (1939-ben – már betegen – 1200 művet készített.) Utolsó hónapjaiban ötven angyalt festett.
Művészetelméleti írásai is jelentősek. Pedagógiai vázlatkönyve 1925-ben jelent meg.
„Szokták mondani, hogy Klee embernek még nagyobb volt, mint művésznek, de ki állíthatta, hogy tudja, ki volt ő? Személyisége nagyobb rejtély maradt, mint műve” – írja róla monográfusa, Will Grohmann.
A sziporkázó humorú festő híres mondása: „Rajzolni annyi, mint a vonalat elvinni sétálni.”
Szolláth Katalin
2022. szept.
Egy művészellátó bolt kért meg, hogy nagyon röviden írjak a honlapjukra egy-egy festőről. Minden hónapban másik művész került fel a honlapra egy éven keresztül. Nem volt könnyű a feladat, mert csak pár mondatot írhattam az alkotókról. Megpróbáltam, így sikerült.