Szolláth Katalin alkotásai egyre inkább festőibbé válnak. Tasisztikus és monotypia-rendszereket alkalmazó technikája a festékrétegek egymás után felhordott sokaságát, sejtelmes áradásait vonultatja fel költői színvilágban képein. Sorozatai egyszerű,archaikus, titokzatos, olykor kibogozhatatlan motívumokat, jelrendszereket ábrázolnak, melyeken letisztult, redukált, már- már minimalista formarendben tűnnek fel kedvelt képi elemei–, mint a kör, fej, nap, égitestek, kereszt, ablak, sírok, síremlékek, ház, kopott falakra „írt” üzenetek, utazótáska, mezők,tájak, térképek. Amint a hajnali és késő délutáni motívumokat sugalló festékfoltok egymásba, egymásra olvadnak és rakódnak, átéljük az ember évezredes küzdelmeit, gyönyörűségeit. Jelen van arcunk és gesztusaink, mozgásaink koreográfiája.
Molnár Péter
festőművész
2019