„Modigliani vagyok, zsidó. Öt frank lesz!” Akkor hangzott el ez a mondat, ha a párizsi Rotonde bárban üldögélt egy hölgy, aki elég karakteres volt ahhoz, hogy lerajzolja a spicces és kissé agresszív Modigliani (1884-1920). Mindössze 36 évet élt. „Oly szép volt, mint egy Bellini-arckép” – emlékezik vissza Zadkine, a szobrász. De nem csak ő gondolta így. Valóban jóképű, elegáns, művelt, szellemes fiatalemberként ismerte mindenki 1906-ban, amikor Livornóból Párizsba érkezett Modi, mert így nevezték a barátai (Picasso, Jacob, Apollinaire, Czóbel Béla). Akik nem tudták a nevét, csak így emlegették: az olasz, aki mindig verseket szaval. Szenvedélyesen szerette Mallarmé, Baudelaire, Dante műveit. Nem is csoda, már a festő neve is olyan, mintha egy versből idéznénk. Mondjuk csak ki: AMADEO MODIGLIANI.
Művészetének középpontjában az ember áll. Portréin félreismerhetetlen, expresszív festői stílusjegyeket találunk. „Amikor megismerem a lelked, lefestem a szemed” – vallotta a festő. A megnyúlt arcokról, a hosszú hattyúnyakakról, a sokszor üres, máskor álomittas, mandula formájú szemekről, a fáradt, melankolikus tekintetekről az afrikai idolszerű szobrok jutnak eszünkbe. A portrék archaikusságát a frontális beállítások még inkább fokozzák. Ezek az arcképek nagyvonalúan elegánsak, kecsesek, amelyeken nem találunk semmi pátoszt. „A boldogság komoly arcú angyalai” – írta a festő 1913-ban egy képeslap hátoldalára egyik barátjának Livornóból. Időtlen nyugalom, a hideg és meleg színek harmóniája, jelzésszerű háttér, térből és időből kiemelt szoborszerű aktjai érzékiek, erotikusak, és mégis van bennük valami távoli hűvösség.
A festés mellett a szobrászat is foglalkoztatta. Constantin Brancusi lett a mestere. A görög kariatidák és az afrikai négerplasztikák ihlették meg.
Modigliani kíváncsisággal, nyugtalansággal és reménységgel érkezett meg huszonkét évesen Párizsba. A szabad, kicsapongó életet élő nagy nőcsábász a háború elején a kávéházi szegénységből néhány év múlva a legmélyebb nyomorba süllyedt. Az abszint, a hasis, a kokain, a túlhajtott munka, az éhezés, a hideg, a depresszió és az amúgy is gyenge egészsége (tbc) végzett vele. Élettársa, Jeanne Hébuterne – oly sok képének a modellje –, aki második gyermekükkel volt várandós, a festő halálának másnapján kiugrott az ötödik emeletről, és szörnyet halt.
Modigliani szenvedélyes és tragikus életútját filmek és könyvek dolgozták fel. Halála után hírneve egyre nagyobb lett, és azóta is egyre szárnyal. Alkotásait mi is megcsodálhattuk: 2016 nyarán Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria 61 Modigliani művet mutatott be.
Szolláth Katalin
Egy művészellátó bolt kért meg, hogy nagyon röviden írjak a honlapjukra egy-egy festőről. Minden hónapban másik művész került fel a honlapra egy éven keresztül. Nem volt könnyű a feladat, mert csak pár mondatot írhattam az alkotókról. Megpróbáltam, így sikerült.